A cím kellően sokkoló, de nem az én találmányom. Az itt látható kép szerzője, Urbán Tamás fotóművész díjnyertes felvétele ez, amely az Év Fotói 1995-ös versenyében a Hír kategóriában I. díjat kapott.
Az eredetileg színes felvételt a fotográfus ff-be konvertálta és ellátta a képriporthoz szükséges elemi információkkal:
"Csepelen négy kisgyermek lelte halálát a bezárt lakásukban kiütött tűz következtében. Bence, Szabina, Csaba és Gergő szülei hosszú időre magukra hagyták a piciket. A legnagyobb gyufával játszott, és a lángok nyomán keletkező füstben valamennyien megfulladtak. Az utolsó felvétel az Igazságügyi Orvostani Intézet pincéjének folyosóján készült a testvérekről. Május 10."
Gyufával játszadozó gyermekek... Micsoda régi, elkopott história! Hiszen már tanmesének is régi. Mégis, az életben újra és újra el kell mesélni, szülők és gyermekek okulására. De ez a kép több, mint figyelmeztetés. Tisztelgés a kimúlt kis életek előtt. Az utolsó mozdulatba merevült, elszállt életesély előtt. Innen, e békességes és szomorú, végleges elheverésből már csak a bomlás, a szerves anyag további leépülése, a természetbe való észrevétlen asszimilációja következik. A gazdag életutat bejárt, a bűn és a tragédiák zegzugos helyszínein sokat látott és tapasztalt fotóriporter, aki nemrég befejezett honlapján tárházát adja az élet perifériája történeteinek, a dokumentumriportok készítése kulisszatitkainak, ilyen és hasonló képeivel a megrendülés lecsupaszított, kemény látványát hozza elénk, amikor a piszkos munkát érthetően fásultan végző személyzet gesztusa is az átérzett tragédiáról árulkodik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése