Fotónapló: Egy nyírfáról (8)

2015-11-21: a cinkék ekkor még vidáman kergetőztek

Végre, valami esemény a láthatáron!
Az történt, hogy tegnap, november 24-én lehullott az első hó. Előtte való napokban az ablakban álló etetőt látogató cinkék még azt hihették, hogy hosszú, szelíd őszben lesz részük, hirtelen fehérségbe ébredtek. De már napokkal előtte szoktattuk őket a fehér színhez: a konyhaablakra fehér, sűrű függönyt akasztottuk, hogy a reggeli lámpafény ne zavarja a reggelizésüket. (Amikor ugyanis érzékelik, hogy az ablaküveg mögött mozgás történik, óvatosan továbbállnak. És olyankor hoppon maradnak.
Tegapra azonban már megszokták a leeresztett függöny jelenlétét és bátrabbak lettek, mint voltak valaha. Gátlástalanul heccelődtek, kergetőztek, űzték el egymást az etető mellől - akárha valami csinytevő, vásott gyerekek lettek volna.
Aztán ma már a nyirfa is bekeményitett nekik, ami a fehér szint illeti: a fehér nyirfakérekgre fehér hó hullott, ráadásul a reggeli félhomály miatt a villanó is bekapcsolt, így minden hangsúlyosabb fényerősségben jelenik meg, már-már valószínűtlen festményként. Én perdig elképzelem, milyen lesz majd az, amikor a vézna ágak csak úgy roskadnak a hótól, roppannak a fagytól. Igen, idebent könnyű álmodozni...

2015-11-24: függöny került a konyhaablakra

2015-11-25: hó és villanófény + nyirfakéreg: festői hatás

Tél New Yorkban

Az egy, amit az időjósok nap mint nap elmondanak a föld különböző részeinek időjárásáról és más az, amit a saját szemünkkel látunk. S ha olyan a képíró, akár a saját bőrünkön érzünk is...

Havazás a Central Parkban

Dancs Artur barátom egyre gazdagodó fotóblogja bevallottan New York életét veszi célba. Hiszen ott él, ott van a "törzshelye", még akkor is, ha repülőtársasági légikísérőként keresi a kenyerét és ide-oda cikázik a légtérben. Amikor csak teheti, fölkeresi kedvenc városrészeit és mindig rácsodálkozik a szűntelen változó látványra. Számomra nem a tévéhíradók, hanem az ő fotói hozzák el szobámba hitelesen a newyorki telet, annak varázsos csillogását. 

Érdekes: a hírek mindig nagyerejű hóviharokról, zimankóról szólnak, a képek viszont emberien megnyugtatóak.

A Shakespeare Garden

Világhavazás

Pusztai Péter fotója

Tegnap jócskán havazott Kanadában (Montrealban), ahol az érkező tél érdekes alakzatot hagyott Pusztai Péter ottani kertjében. Mindjárt el is küldte, fotó formájában az "egyszerű szépséget", képének a Kucsma a széken címet adta. Pár perc múlva, postafordultával már ment is a rögtönzött rigmus a finoman komponált látványra, sorai a Hargitával szemközt születtek, amint a reggeli szél nagy igyekezettel kavarta-seperte-rendezte errefelé is a későn jött havat. A hívókép s a válasz-gondolat álljanak most itt, együtt, fotótanúként a mai - kitűnően - összehangolt világhavazásról.


letette kucsmáját január

a székre tette

mint aki rosszban sántikál

de lopakodva tette

surrogva csendesen

ahogy hava a kerten megpihen

mi tudjuk hogy mindez csak ócska csel

a kucsma alól minket les

ránk figyel