Öszzetartozás

Kovács László Attila (a továbbiakban: KLA) képeit nézegetni emlékezetes időtöltés. 2007 óta jár eszemben az itt látható két fotója - azóta több tucatnyi fotóját láthattam, különféle ki- és felállításban, de ez a kettő csak nem került elő, ha csak nem egy prezentáció formájában, ami - ahogy érkezett, úgy hamarosan nyoma is veszett.


Barátom asztalán pillantottam meg a napokban a KépVIDÉK alkotócsoport Háromszéki életképek c. 2007-es albumát, s lapozás közben örömmel bukkantam KLA képeire. Szó se róla, az egész gyűjtemény úgy, együtt, a háromszéki alkotócsoport maradandó fegyverténye s közösségi fellépésének példamutató bizonyítéka, a közös alkotói jegyek vállalásának tárhelye - amiként az előszót jegyző Szonda Szabolcs helyesen megállapítja. Ilyen szempontból markáns testvértörekvések mutathatók ki a Hargita Megyei Kulturális Központ körül kialakult fotós alkotótáborok közösségének szakmai hitvallásával, s érdekes módon, ez az összetartozásra predesztináló szellemi rokonság éppen napjainkban testesül meg egyre több közös projektben.

De KLA képei önmagukban is emblematikusak. Már-már eszköztelen egyszerűséggel, minden fölösleges külsőséget kiiktatva, a legprózaibb módon tud mélyen poétikus és lírai lágyságú lenni egyszerre. Meséi a derengő fények és a tűnékeny árnyékok szövevényéből kikevert arcok, gesztusok és helyzetek, egymásra vetülő síkok révén  tárják fel magukat előttünk, egyesítve nemzedékeket, életközösségeket és egymásrautalt sorsokat.