Jégtörés (4)

Számomra az egymásra "rímelő" képek mindig azt jelzik, hogy készítőjük tudatosan keres és lát meg dolgokat maga körül. Sokszor nem is tudja igazából, mit hoz eléje a következő pillanat, de lélekben készen áll meglátni annak akár csak felsejdülését is.

Így magyarázhatók azok az egyezések, amik fotók és fotók között vannak - függetlenül attól, hogy ugyanaz a személy vagy más-más illető a szerző. Fiam esetében az alkotó egy és ugyanaz: ám a különböző helyszínekről és más-más időből hozott, szinte azonos értékű képek azt sugallják, hogy a fotós lelkét, fantáziáját tartósan és erősen foglalkoztatja az illető motívum. 

Íme a példának felhozott képek:

CsP fotói

A legelső fotó a szlovéniai Blednél készült és a hegyi tó közepén álló szigettemplomot ábrázol. Ritka trófea az ilyen (bár már sokan lefotózták - legtöbbször turisták), már csak azért is, mert aki ilyesmit akar fotózni, annak el kell utaznia az illető helyre. A középső kép bárhol készülhet - föltéve, hogy találunk valahol egy víztükröt és egy belőle kiálló, még az élet jeleit mutató fűcsomót. A harmadik már csak áttételesen, az absztrakció szintjén illik a sorba: a két első fotóval az a közös vonása, hogy épp úgy szerepel rajta a víz domináns szerepe, amely még a környező világot is - tükröződés formájában - magába szippantja, de nem bír azzal a csutakkal, mely félig megkorhadva, a víztükörből kiemelkedve várja végzetét. Sziget-lét az övé is, mely csupa agresszió, ellenállás és olykor nyugalom, béke és harmónia...