Akinek MM lett a végzete...

Amikor Marilyn még Norma volt... / Fotó Dienes Andor

Szokatlan, kalandos életpályát futott be Dienes Andor (ismertebb nevén: André de Dienes fotóművész, aki 1913-ban egy kis székely faluban, Ikafalván született és aztán az élet sodrása olaszföldön keresztül Észak Afrikába vezette, ahonnan a következő állomás már Párizs volt, s innen jutott el az Egyesült Államokba. Képzőművészeti érdeklődését még Tuniszban a fotográfia felé fordította, s amikor Párizsba utazott, már tudta, hogy a fényképezőgép lesz kenyérkereső társa. 

Párizsi szobrok fotóival sikerült befutnia a szakmában, később divatfotós lett, magazinoknak dolgozott. Lassan-lassan megtanulta az üzlet fogásait is, s amíg eleinte a honorárium fejében odaadta a negatívot is, később már csak a kópiákkal kereskedett, a szerzői jogosultságot megőrizte magának.

Kamaszkorában egy jóstehetségű harangozó azt jövendőlte számára, hogy kalandos élete lesz, amelynek során messzi tájakra fog eljutni s az MM betűk kiemelt szerepet fognak betölteni sorsának alakulásában. Ez igazából csak akkor jutott eszébe, amikor a tengeren túl felhagyott a divatfényképezéssel és karrierjét gyönyörű lányok fotózásának szentelte. Ügynökök dolgoztak neki, 1945-től pedig már javában aktfényképezéssel foglalkozott. A Dienes aktjai azonban a műfaj klasszikus vonulatához tartoztak, hiszen még a szerkesztők is jóval prűdebbek voltak a későbbi pornólapokénál.

Dienes Andor 1946-os Monroe-képeiből

Hosszabb időre szóló szerződést kívánt kötni egy fiatal modellel, aki hajlandó mezdtelenül pózolni neki. Az ügynöksége egy fiatal, 19 éves, három éve férjezett nőt ajánlottak neki, aki Norma Jean Baker néven mutatkozott be. Ismerkedésüket remek munkakapcsolat, majd regénybe illő, viharos szerelem követte. A fotós azon volt, hogy feleségül vegye modelljét. Norma azonban értetlenül tiltakozott: ő filmkarrierről álmodozott. És zűrös, piával és szex-szel dúsított életmódba kezdett. Szakítás lett a vége, de jóbarátok maradtak. Egyik nap Norma sürgősen látni szerette volna a fotográfust. Dienes Andor így mesélte el a történetet Bodnár Jánosnak, valamikor a múlt század nyolcvanas éveiben:

"Telefonált, hogy azonnal menjek el hozzá. Mit gondolok erről a névről: Marilyn Monroe? Furcsa arcot vágtam. miért, talán nem tetszik neked? Egyáltalán nem erről volt szó. A név remekül hangzott, s könnyű volt elképzelni az öles betűket a mozik homlokzatán. De mind a két név M betűvel kezdődött. Felkapott egy ceruzát és próbálta aláírni a nevét a két nagy kacskaringós M-mel. Kezdett megismerkedni új identitásával, s úgy mondta ki nevét, mintha cukorkát ízlelgetne. Ettől kezdve senkinek sem volt szabad más néven nevezni őt..." (Bodnár János: André de Dienes esete Marilyn Monroe-val. In: 22 távoli történet. Magyarok a nagyvilágban. Budapest, 1988)

Dienes Andor művészi munkájának jelentősége természetesen túlmutat a filmszínésznőhöz fűződő kapcsolatain. Mégis, ma nagyon sokan úgy könyvelik el, mint a magyar fotóst, aki egy ideig Marilyn képíró árnyéka volt...