2010. december 7., kedd

György Géza: Vízfolyás-nyom



(Az alábbi bejegyzéssel folytatom a HMKK-fotósuli negyedik évada nemrég levizsgázott végzőseinek munkái bemutatását. Köszönet a 19 újdonsült fotográfusnak, amiért diplomafotóikat a Fotótanú rendelkezésére bocsátották.)
*
György Géza tájfotója már ismert, számos fotós által sikerrel kivitelezett látványt rögzít, jó technikai érzékkel: a gyorsfolyású patak sietős útját, forrongó lázongását, sziporkázó tobzódását. Ezzel a megjegyzéssel máris elfogadtam a felvételt mint tanulmányt és azt próbálom kitalálni, hogy e tudás megszerzésének milyen majdani nyomait fedezhetem majd fel az induló fotós későbbi képein.


Az első megállapítás mindjárt az, hogy a kidolgozott fő látványelem mellett a szerző kompozíciós készsége is eleven. A kép középpontjába helyezett csobogó s az azt körülvevő köves-sziklás buktatókkal kirakott vízmeder, a kép magas és mély régióinak fény-árnyékos különválása, a titokzatos, rejtelmes fényviszonyok egy lezárt világ teljességét sugallják, amelynek meghosszabbításában ott találhatjuk magunkat mindazzal, amit a természetről tudunk és amit a szemünkkel látunk.


A következő elvárható lépés: a saját témára találás. Remélem, hamarosan bekövetkezik ez is.

1 megjegyzés: