![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTRUTguedHm6LnAa6sYWkR-YjmTW3YdApSUWCyEXqiOa4z8RyzJfyR2HnaIuaHttwCDbheDjUmEwqiZjA7pKc7tyz86lp5t_HJyGZF0Gg5bM8ZVDWf-HQ8UBaXWkLJa0KhjiuQ0jSlq3w/s320/fototanu_97.jpg)
Úgy illik, hogy most Molnár Attila fotójával tulajdonképpen a jeles svájci fotóriporter, René Burri foglalja el ezt a helyet, aki 2006-ban Kolozsváron járt s állított ki Mátyás király szülőházában.
Azt mondják, nagy jövés-menés volt a pince formájú kiállítóteremben, amelynek bejárattal szemközti fő falán az itt látható büszke Che Guevara portré tekintett le, eléggé magas lóról a 21. század emberkéire. A mindent beskatulyázók Burrit csak úgy emlegetik, hogy „Che Guevara fotósa”. Pedig nem ez a kép tette híressé a Magnum fotóügynökség világot bekószáló riporterét. De az is igaz, hogy ez a kép kifejezi őt és a kort. Nagy események nagy embereit és pillanatait begyűjteni - ez volt a Magnum, s ez Burri hitvallása (is).
Ő, Capától eltérően, nem a borzalom pillanatait örökítette meg, hanem az elő- vagy utóhangulatot. Az eldobott kő lendületét, vagy a víz tükrén fodrozódó csobbanást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése