![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLl5hlx2tiTJuj-ykM8Yfiup4XNW2luWENaFRT-vGqF6IQpQEO9yAM6jN3yoc7aIu7uwqRU2zBFbt6aqwSzXSOiho0ijE_KPfQx8HQ08ABC5S3qs1wedWlikcSagmwgfMMCoOlalkRROU/s320/fototanu_106.jpg)
Cecilia Denis Bărănescu, ez a csinos bukaresti fiatal nő a városlakó kíváncsiságával vetette bele magát fényképezőgéppel feltérképezni a delta világát. Mindazt a megörökítésre váró pillanatot, amely egyedivé, meghatározóvá teszi ezt az isten háta mögötti, magára hagyott vidéket.
A delta emberei elesett, reménytelen emberek. Az élteti őket, hogy rosszabb már nem lehet. Az otthonosság és a kikerülhetetlen sors elszántságával lépnek a hajóhídról a kopár, sáros, sokat kárhoztatott partra, amely nem jelent ugyan biztos pontot az itt élők számára, de ez a mentsváruk, az életük. Ez tartja meg cölöpökre épített házaikat.
A fotós felfedezéséből remek képriport (Deltai hétköznapok) született, megtekinthető a Kalandozó c. honlapon. Az itt közölt felvétel csak egy pillanat a végtelenné táguló helyzetképből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése